„Álom és valóság kettőssége” – közös kiállítás

Az álom bár nem valóság, de mégis a valóság italából töltekezik vagy a valóságot itatja az elkövetkező napokon.”
Háy János
Az álom és a valóság viszonya az emberi tapasztalat egyik legizgalmasabb kérdése és egyben témaköre. Vajon az, amit ébrenlétnek nevezünk, tényleg különbözik az álomtól? Biztosak lehetünk-e abban, hogy nem egy illúzióban élünk? Platon szerint az érzékelhető világ nem a végső valóság, hanem egy másolata az ideák világának. Az, amit valóságnak érzékelünk, nem más, mint egy illúzió, egyfajta álomszerű állapot. René Descartes szerint semmi nem biztosan valóságos, lehetséges, hogy az egész életünk csupán egy álom. George Berkeley elmélete azt taglalja, hogy a világ csak az elmében létezik. Szerinte nincs anyagi valóság, hanem minden csak érzékelések és eszmék összessége. Ebből következhet az is, hogy nincs éles határ álom és valóság között, hiszen minden, amit tapasztalunk csak az elménkben létezik, akár álmodunk, akár ébren vagyunk. A világ valósága nem több, mint az elme érzékelésének a játéka? Nitzsche szerint sem feltétlenül különül el egymástól az álom és a valóság. Az ember nem objektíve látja a világot, hanem értelmezések és metaforák alapján, ezért maga a valóság is egy narratíva, amelyet az emberi elme hoz létre, vagyis mindkettő az emberi elme produktuma. A modern neuróbiológiai és kognitív tudományok szerint az agy ébrenlét közben is folyamatosan „álmodja” a valóságot. Az érzékszerveinkből érkező információkat az agy feldolgozza és interpretálja, így a „valóság”, amit látunk, nem közvetlen leképezése a külvilágnak, hanem az agy konstrukciója. A virtuális valóság és az illúziók bizonyítják, hogy az agy könnyen becsapható, vagyis az ébrenlét nem garancia arra, hogy valódi világot tapasztalunk.

https://mediaklikk.hu/kultura/video/2026/07/05/kultura/mma-portre-aras-a-grafikas-portrefilm-arendas-jozsef-grafikusmuveszrol