„A fény ígérete”
„Amit látunk, örökre őrzi a szemünk, amit elkövetünk, örökre őrzi a kezünk, amit éreztünk, örökre őrzi a lelkünk.”
Alessandro Baricco
A tervezett kiállítás a tél, a hideg közeledtét és az ünnepi hangulatot előlegezi meg. Az ünnep és a tél kapcsolata különösen érdekes, mert a legjelentősebb téli ünnepek: Karácsony, Hanuka, Téli napforduló,az év legsötétebb időszakában történnek. Ez szimbolikusan azt jelenti, hogy a fény a legnagyobb sötétségben születik meg. Az ünnep az emberi remény és a jövőbe vetett hit manifesztációja. Mircea Eliade szerint az ünnep „szakrális idő”, amely visszacsatola mítoszokhoz, a legendákhoz, az örök visszatérés gondolatához. Ily módon e téli ünnepei nemcsak közösségi események, hanem az ember és a természet, az ember és a transzcendens kapcsolatának az újjászületése is. Simone Weil szerint viszont az igazi ünnep nem csupán öröm, hanem az emberi létezés mélységének megtapasztalása. Az ünnep és a tél tehát nem mindig vidám, hanem az idő és az emberi sors törékenységének is a tudatosítása. A tél, a hideg és az ünnep az emberi létezés határhelyzeteihez kapcsolódnak. A hideg és sötétség a lét határainak a szimbólumai, míg az ünnep a túlélés, az újrakezdés és a közösségi létezés ünneplése. Egyik sem létezik a másik nélkül, „a legnagyobb hidegben tanuljuk meg értékelni a meleget és a sötétségben a fényt.
Székely Annamária
Kiállító művészek:
Aknay Tíbor, Angyal Júlia, Bakos Tamás, Berzy Katalin, Borza Teréz, Donáth Lajos, Eifert János, Fábry Tímea, Juhász Miklós, Holló Katalin, Kádár Katalin, Kovács Helga, Láng – Miticzky Katalin, Lipcsey Judit, Maczkó Erzsébet, Máger Ágnes, Makkai Márta, Orient Enikő, Rainer Péter, Ruttka Andrea, Szabó Endre, Szamos Iván, Székács Zoltán, Székely Annamária, Véghseő Klára, Vida Zsuzsa, Vizy László, Vörös Valéria.










Jelzőfény

Érkező fény

Fény felé

Mária és Erzsébet találkozása

Ünnep fénye


Szárnyalás a felhők felett

A béke angyala

A fény felé

Fényudvarban 3

Reflexió

Reflexió 2

Játék a tűzzel

Fénytörés

Kereszt fényes középpel

Üstökös

Kapu a remény felé

Fénykereszt

Tűzvonal

Kereszt a falon

Ünnepi csillogás

Római faltöredék I

Kirakat-Tér,
Hommage a Márai

A fény vonzasa

Téli nap

Szférák zenéje, 2024
A sötétséget rehabilitálni kell
2025. 12. 16.
„A föld pedig kietlen és puszta vala és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap” – idézett Mózes 1. könyvéből Péterfy Melinda művészettörténész a Galéria 12 idei ünnepi kiállításának megnyitóján. Ezután János evangéliumából olvasott fel: „Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. (…) Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.”
A fény ígérete kiállításcím mélységet sejtet, szépséggel, fájdalommal, de ígérettel biztat – mondta a művészettörténész, akinek gondolatmenetét a kiállított anyagon kívül Székely Annamária, a Galéria 12 alelnökének kísérőszövege inspirálta. (Ez a galeria12.hu weboldalon olvasható.)
A sötétséget rehabilitálni kell, folytatta Péterfy Melinda, s hogy miért, így magyarázta: a sötétséghez általában valami negatív jelentést kapcsolunk, pedig az idézetekből kiolvasható, hogy a fény a sötétséggel együtt lesz teljes, egyik sincs meg a másik nélkül. Isten fia egy csillagos éjszaka érkezett a világra, és amikor kileheli a lelkét, elsötétül minden. A zsidó és az iszlám vallásban a napnyugta jelzi egy új nap kezdetét; ez az egymást kiegészítő feszültség jelenik meg a jin-jang jelben is, amiben a fekete és a fehér ellentétpárokat jelképez.
![]() |
| Aknay Tibor: Jelzőfény |
Művészettörténeti példákat hozva arról is beszélt, hogy a sötétség mélység, intimitás, a rejtett oldal. A chiaroscuro (a fényviszonyok és hatásaik hangsúlyos ábrázolása a festészetben) kifejezés barokk festőket juttathat eszünkbe. Caravaggio, Rembrandt nevének említésekor megjelennek szemünk előtt a drámai érzelmeket tükröző arcok, testek és mozdulatok, amiket a fény és a sötétség tesz plasztikussá. Vermeer van Delft intim szobabelsői mellett Péterfy Melinda kedvenceként említette Jean-François Millet, a 19. századi realizmus nagymesterének művészetét. Angelus című festményén például egy krumpliföldön dolgozó párt látunk, amint a harangszóra egy pillanatra megállnak az esti imára – érezhető, hogy itt Isten nem a fényben, hanem a sötétben rejtőzik.
Megélt mélységek nélkül nincs valódi feloldozás, remény és öröm – tette hozzá a művészettörténész, rátérve a kiállított alkotásokra, amiken szintén felsejlik a fény, a karácsonyi örömhír üzenete, a földre érkező Krisztus megváltó ígérete. Például Mária és Erzsébet találkozásában, vagy az isteni hírnök figuráiban. A kereszt szimbóluma az anyagok és a műfajok sokféleségében köszön vissza.
![]() |
| Szamos Iván: Ünnepi csillogás |
Visszatérő gondolat a felhúzó erő valami magasztos felé. Nappali és éjszakai fények az épített és a természeti környezetben, az univerzum égitestei és a földi lét sötét foltjai között lévő ellentétekben. Téma a téli táj is, amihez József Attila képi világát kapcsolta Péterfy Melinda, aki zárásként a költő Téli éjszaka című verséből olvasott fel részletet.
Sz. D.
A fény ígérete – a hegyvidéki alkotóművészek hagyományos, karácsony előtti csoportos kiállítása megtekinthető: 2026. január 31-ig, vasárnap és szerda kivételével mindennap 16.00–22.00 óráig. Cím: Galéria 12 Kiállítóhely, Kávézó és Borbár – Hajnóczy József utca 21. Weboldal: galeria12.hu
https://hegyvidekujsag.hu/…/archivum-2025…/sotetseget
NÉMETH ANDREA 1946-2025
Reklámgrafikus, fotóművész Németh Andrea az Iparművészeti Főiskola grafika tanszakán 1970-ben diplomázott (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) Vizsgakiállítására felkérte Pataki Ági modellt, hogy fotózza. Ez a fotó lett 1970-ben a „Fabulon arca” (a „Fabulon” – a Kőbányai Gyógyszerárugyár /ma Richter Gedeon Nyrt./ egyik termékcsaládja) Pataki Ágnes fotójával. Mesterei Baska József festőművész, Ernyei Sándor, Finta József grafikusművészek voltak. 1971-től tagja a Művészeti Alapnak, jelenleg a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 1992-2002-ig a MAOE Segélyezési Bizottságában vett részt. 1971-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. 2007-től az ott működő Senior alkotócsoport kiállításain szerepel. 2002 óta lett tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. 2009-től alapító tagja a Galéria 12 Egyesületnek. Reklámfotók, plakátok, prospektusok, naptárak, emblémák, könyvek tervezésével foglalkozott. Képzőművészekről portréfotókat készített és riportokat írt. Háromszor kapott nívódíjat.
Édesapja Németh József (1911-2006) grafikus-fotóművész hagyatékát menedzselte, kiállításokat rendezett képeiből. Fotóival rendszeresen részt vett csoportos kiállításokon. 31 egyéni kiállítást, 12 alkalommal művészek portréfotóiból rendezte. Fotókkal illusztrált, megjelent könyvei: 1979 Hollóházi porcelán mini könyv, 1987 Vasarely mini könyv, 1987-89 Zsolnai mini könyv, 1988 Budapest fényei, 1988 FÉSZEK Művészek otthonok, 1991 Herendi porcelán mini könyv, 1999 Félszáz mondat Budapestről, 2004 FÉNYÉNEK /művészportrék/, 2005 ÉNKÉPEK-FÉNYKÉPEK /művészportrék/
Munkái megtalálhatók: Magyar Fotográfiai Múzeumban Kecskeméten, az Országos Széchenyi Könyvtárban Budapesten, a Budapesti Történeti Múzeumban és magángyűjteményekben.
(Az életrajzot összeállította: Maczkó Erzsébet)




