http://www.artlimes.hu/cikk?id=1023
Festészetemről
Középosztálybeli polgári családban születtem. Annyi gátlást és előítéletet kaptam neveltetésem során, hogy jórészüknek még mindig befolyása alatt állok. Nagyrészt azonban sikerült megszabadulnom tőlük.
Amit megtartani fontosnak vallok: 1. a mások iránti tapintat 2. jólneveltség, mint a társadalmi együttélés alapfeltétele. 3. Az Istenhit és a természet, a teremtett világ szépsége iránti tisztelet. A sorrend persze fordított!
Látszólag ezeknek nincs köze festészetem kialakulásához, mégis talán ezzel indokolható, hogy soha nem voltam ún: avantgarde művész. Idegen volt tőlem a gátlástalan rombolás, a világban eddig létrehozott értékek megvetése, lebecsülése. Ellenkezően, mestereimtől azt tanultam: a kultúra szervesen következik az elődök munkálkodásából.
A mesterség elsajátítása a legfontosabb. Martyn Ferenc azt tanította: a képzőművészet 80%-a a mesterség, 10 % a tehetség és további 10 % a szerencse kérdése.
A szépségről
Tupoljev az orosz repülőgép tervező irodájában sok fiatal mérnök dolgozott. Egy alkalommal az egyikük egy új repülőgép tervével állt elő. Tupoljev nézte a tervet, csóválta a fejét és így szólt: – Az a baja ennek a tervezett gépnek, hogy nem fog repülni.
– Miért? – kérdezte a fiatal mérnök.
– Azért – felelte Tupoljev – mert nem szép.
Ezek szerint a szépség funkcionális feltétel is sokszor. Hogyne volna az a művészetben!
Nem hiszek a hatásvadász rondaságban. A néző sokkolásában sem.
Ezért igyekszem a képeimen egy átszellemített valóságot létrehozni, ami belül marad az esztétikai korlátokon.
Nem művészetértő, hanem civil gyűjtő fogalmazta meg, hogy képeim “delejesek”. Törekvésem szerint inkább “mágikusnak” nevezném a jobb munkáimat. Persze ez sokszor a látott valóság csöppnyi megemelése – alig észrevehető. Van amikor csak törekvés marad.
http://holdkatlan.hu/index.php/szerzok/666-Kecskem%C3%A9ti%20K%C3%A1lm%C3%A1n
http://holdkatlan.hu/index.php/publicisztika/egyeb/10484-kecskemeti-kalman-mesterem-martyn-ferenc
https://www.hegyvidekujsag.hu/download.php?docID=78229
“Az embereknek vígasztalásra van szüksége” címmel riport olvasható a HEGYVIDÉK újság március 16-i. lapszám 9-ik oldalán.
- Az elrepült bokor 1967 / 2. Az alsóváros 50×70 cm, (papír, acryl) / 3. Az én jó kis vaskályhám. 1960 / 4. Az utolsó ablak a faluban / 5. Bábel torony (olaj, farost) / 6. Bábszínház 2012_50x50 cm, (olaj vászon)
- Clown 1987 (olaj, vászon) / 2. Éjszakai város 1976 (olaj, vászon) / 3. Filodendronok / 4. Este 1986 (Olaj, vászon) / 5. Külváros 50×70 cm (papír, acryl) / 6. Lázár Ervin illusztráció (aquarell)
- Régi gyárépület 1957 (olaj, papír) / 2. Pesti Dunapart / 3. Szigligeti táj (Jön a vihar) Ism. magántulajdon / 4. Virágok – 2 1986 / 5. Téli fák 1967 (aquarell) / 6. Mágikus fények az udvaron 1971 / 7. Plomin (Istria) 2020
