1937-ben született Debrecenben. Felmenői mindkét részről erdélyiek voltak.
1944-ben végleg Budapestre költöztek.
1955-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Gimnázium festő szakán, majd relief vésnöki szakmát szerzett.
1956-ban felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola Borsos Miklós által vezetett szobrász szakára.
1961-ben diplomázott. Végzés után hegesztő vizsgát tett, hogy tervezett plasztikáit maga tudja kivitelezni.
Eleinte figurális munkákat, főleg kisplasztikákat készített, később pályázatokon nyert, közterületekre készülő, nagyobb méretű szobrokat mintázott agyagba, gipszbe, faragott kőbe.
1970-es évektől anyagai között fő helyre került a krómacél. Ekkor készítette első, figurákból kiinduló, de réz anyagra, majd krómacél lemezre átírt plasztikáit. (Rézmadár 1968, Vízhordók 1971). Ezután egyre ritkábban volt nyomon követhető szobrai figurális eredete. Inkább egy gondolati, tartalmi ötletet fejeznek ki a plasztika eszközeivel, a választott anyag megmunkálási törvényszerűségeinek felfedezésével.
A mai napig Borsost tartja mesterének, mellette azonban meghatározó hatással voltak rá a 20 századi klasszikus modern szobrászat nagy alakjai: Brancusi, Pevsner, Gabo, Calder, Max Bill. Kötődése a modernizmus szellemiségéhez vitathatatlan. Ars poeticájának lényege mégis az, hogy mindig eredeti és új, kifejező formaötleteket keres a megvalósításhoz. Sohasem tartotta szerencsésnek a kitaposott utak követését. Ezért tevékenysége valahol rokon a formatervezők törekvéseivel.
Meghatározott funkciójú épületekhez tervezett szobrai az ott folyó tevékenység szimbólumává lettek. Pl.: a 3 méteres „Gömb”
a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, majd a 7 m-es „Lüktetés” c. plasztika a Haematológiai Intézet emblémájává vált.
Nagyobb munkáit meghívásos, vagy országos, nyilvános pályázatokon nyerte el.
1987-ben Munkásságát Munkácsy-díjjal ismerték el.
1964-től tanított plasztikai tárgyakat az Iparművészeti főiskolán majd Egyetemen, ahol később egyetemi tanárrá habilitált.
Kezdetben a Belsőépítés és Formatervező, majd a Szilikát szakon dolgozott. Később az Alapozó Képzés Intézetében a Plasztikai Osztályt vezette. A „formatan” tantárgy oktatásához a 20. századi modernizmus szemléletéből kiindulva saját szisztémát alakított ki, aminek alapján a formatan a mai napig is szerepel a MOME-n oktatott vizuális alaptantárgyak körében.
2000-ben oktató munkájáért Apáczai Csere János-díjban részesült.
1968 óta családjával Szigligeten tölti a nyarakat. Teraszukról kilátás nyílik a Badacsony és Gulács hegyekre és a színeit, fényeit állandóan változtató Balatonra. A víz felületén megjelenő tükröződések és fényjelenségek állandó inspirációt jelentenek a krómacél szobrok formavilágának kialakításához.
Egyéni kiállítások:
1980 Tapolca, Batsányi János Művelődési Központ (Gerzson Pállal)
1982 Budapest, Műcsarnok
1983 Szeged
1985 Tapolca
1986 Fonyód, Nyári Galéria
1991 Winsen Luhe, Museum Marstall
1992 Stuttgart, Magyar Intézet
1993 Ludwigsburg, Galerie Zaukönig
1994 Pforzheim, Hochschule für Gestaltung
2002 Budapest, Vigadó Galéria
2006 Balatongyörök, Bertha Bulcsú Művelődési Ház
2008 Budapest, Mono Galéria (Benedek Barnával)
2009 Budapest, Hegyvidék Galéria
2013 Sárvár, Galeria Arcis
2013 Budapest, HAP Galéria
2014 Budapest, Körmendi Galéria
Csoportos kiállítások:
1963-68. Budapest, Fiatal Képzőművészek Stúdió kiállításai
1968 Keszthely, Balatoni Nyári Tárlat
1974-89. Budapest, Tavaszi Tárlatok
1978 Szeged, XIX. Nyári Tárlat
1997 Zánka, Úttörővárosi szoborkiállítás
1980 Zánka, Szabadtéri szoborkiállítás
1981 Bécs, Künstlerhaus (Szépműves Társasággal) Nünberg, Galeria Maximum
1992 Budapest, Vigadó Galéria (Szépműves Társasággal)
1993 Budapest, Műcsarnok „Magyar Szalon” Koblenz, „Fém és Fény”
2000 Budapest, Kévés Stúdió Galéria „Építészek és Képzőművészek”
2001 Pécs, Kisgaléria (Szépműves Társasággal) Budapest, Műcsarnok „Szobrászaton innen és túl”
2003 Mexico, Guadalajara „Építészek, Művészek, Konstrukciók, Strukturák” (Kévés Stúdió Galériával)
Budapest, Kévés Stúdió Galéria, A mexikói anyag itthoni bemutatása
2004 Bécs, Magyar Intézet (Szépműves Társasággal)
Peru, Lima „Építészek, Művészek, Konstrukciók, Strukturák” (Kévés Stúdió Galériával)
2005 Chile, Santiago „Építészek, Művészek, Konstrukciók, Strukturák” (Kévés Stúdió Galériával)
Pécs, Országos Kisplasztikai Biennále
Budapest, Kévés Stúdió Galéria „Festészet és Szobrászat az építészet igézetében”
2006 Budapest, Műcsarnok „Az Út” c. 1956-os emlékkiállítás
Budapest, Kévés Stúdió Galéria „Forradalom, Építészet, Képzőművészet”
2007 Szentendre, Művészetmalom „Szabadtéri szobrok”
Óbuda, Zichy Kastély Pécs, Országos Kisplasztikai Biennále
2008 Óbuda, Kultúrház (Szépműves Társasággal) Budapest, Andrássy u. 6. (Szövetség) „Mesterek”
Budapest, Budai Vár Szt. Mihály Kápolna
2009 Szentendre, Művészetmalom „Dedukció” (I. Szobrász biennále)
Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria, Budapest, Kévés Stúdió Galéria „Építészet, Művészet”
Óbuda, Zichy Kastély, Budapest, Galéria 12, Alakuló kiállítás
2010 Budapest, Galéria 12 „Szoborkiállítás”
Róma, Olasz Intézet „Tegnapi futurizmus, mai konstruktivizmus”
Óbuda, Zichy Kastély, Ábrahámhegy, Bernát Aurél Galéria „Erkel kiállítás”
Keszthely, Festetics Kastély (Szépműves Társasággal)
Budapest, Andrássy u. 6. (Szövetség) „Egy jó gondolat, egy jó szobor
2011 Budapest, Galéria 12 „Üzenet”, Budapest, Árkád Galéria „Interdiszciplináris kiállítás”
Ábrahámhegy, Bernáth Aurél Galéria „Liszt Ferenc emlékkiállítás”
Budapest, Hegyvidék Galéria „Föld, víz, ég” Győr, Napoleon Ház (Szövetség) „Invokáció”
2012 Budapest, Galéria 12 „Józsa Család” Szentendre, Szobrász biennále
Ábrahámhegy, Bartók emlékkiállítás
2013 Budapest, Kévés Stúdió Galéria „Mi lesz veled művészet” Szentendre, Négy elem
2014 Szentendre, Szobrász biennále
Jelentősebb köztéri művek:
1965 Tiszaszederkény, Kétfigurás bronz parkszobor, 220-180 cm
1966 Szeged, „Gömb” – víztükörrel kombinált térplasztika, krómacél, 300 cm (elnyert meghívásos pályázat)
1967 Budapest, Csepel „Örvény” – víztükörrel kombinált térplasztika, krómacél, 200 cm
1968 Balatonfüred, „Háromkaréjos” – víztükörrel kombinált térplasztika, krómacél, 180 cm (elnyert meghívásos pályázat); építész: Pázmándy Margit
1969 Budapest, „Lüktetés” – krómacél plasztika, 700 cm (elnyert országos pályázat); építész: Kévés György
1970 Budapest, „Kígyó” – embléma-plasztika, krómacél, 350 cm, és krómacél feliratok, zászlótartók; építész: Winkler Barnabás
1971 Szeged. Klinikai mobil plasztika, krómacél, 22 cm (elnyert meghívásos pályázat); építész: Marosi Miklós
1972 Budapest, „Vízjáték” – tévéstúdió előtti plasztika, krómacél, 600 × 300 × 240 cm; építész: Virág Csaba
1973 Budapest, „Pogány Frigyes” – gimnáziumi mellszobor, bronz, 185 × 52 × 28 cm
1974 Székesfehérvár, „Millenniumi Emlékjel” – Városház téri plasztika, krómacél, gránit, 310 × 300 × 300 cm (elnyert országos pályázat)
1975 Paks, „Dinamika” – szökőkút, krómacél, gránit, 170 × 170 × 170 cm (elnyert meghívásos pályázat)
1976 Budapest, Szent István Kórház, Dr. Urbán István emléktábla, bronz, 80 × 60 × 5 cm
1977 Budakeszi, „Őseink emlékére” sváb emlékmű, krómacél, 220 x 230 x 90 cm (elnyert meghívásos pályázat)
Díjak:
1968 Balatoni Nyári Tárlat szobrász-díj
1969 Képző- és Iparművészeti Lektorátus nívó-díja
1970 Munkácsy Mihály-díj
1971 „Fém és fény” különdíj, Koblenz (NSZK)
1972 Apáczai Csere János-díj (oktató munkáért)
1973 „Díj”-díj Építészet és Művészet, Kévés Stúdió Galéria ÉMKE
